Ezen a hétvégén újra Vértesszőlősön találkozhattunk egy csodás vendégházban, amit a tulajdonosok nagylelkűen ajándékoznak számunkra ezen alkalmakra. Hálás köszönet van érte szívünkben. Mivel már ősszel is volt itt találkozónk, így ismerős helyre érkezhettünk…
Szerencsére sok házaspár eljött a találkozóra és 3 új, kedves fiatal párral is megismerkedhettünk, akik a tavalyi évben voltak Első Hétvégén. A helyszín lehetőséget adott arra, hogy a tetőtérben egy nagy közösségi teremben együtt tudtuk énekelve, imádkozva indítani a találkozót, majd az új területi felelőseink, Mónika és Fecó téma felvezetése után (amely a KEGYELEM-ről szólt) 3 kisebb csoportba szerveződve tudtunk beszélgetni.
Mónika és Fecó a mostani témát Lackfi János Kegyelem című versének ihletésére választották…
„…A kegyelem hőlégballon, felemeli
azt, amit nem bírunk már cipelni,
mégpedig velünk együtt.
A kegyelem extra hatékony mosószer,
hipp-hopp elbánik a lelkünkön esett
legmakacsabb foltokkal is….”
A téma meghallgatása után aztán négy szem között, a saját házaspárunkkal fűzhettük tovább saját gondolatainkat azzal kapcsolatban, hogy a kegyelem mit jelent számunkra és hogy van jelen a házasságunkban.
Nekem is Reményik Sándor verse ötlött fel, mely szerint:
„….Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.”
Köszönjük Mónikának és Fecónak az év eleji gondolatindítót és a közösségünk vezetésének vállalását.
Szeretettel: Gábor és Zsuzsa