A februári túra-zarándoklat a körtvélyesi kápolnához olyan jól sikerült, hogy közösségünk ismét kirándulást szervezett a szabadtéri szentmisére.
Március első vasárnapján hűvös, de napsütéses idő fogadott a Birkacsárda parkolójában. A tapasztaltabbak már tudták, hogy kirándulós tempóban kb. 50 perc alatt érünk a kápolnához. A kellemes séta alatt volt időnk beszélgetni, a gyerekeknek botokat és egyéb erdei kincseket gyűjtögetni.
A körtvélyespusztai kápolna egy tisztás végében áll, az egykor itt élő bányászcsaládoknak építette a bányavállalat az 1930-as években. A kis templomot néhány éve újították fel. Békés és hívogató a fák ölelésében álló fehér kápolna, az erdő csendjében megkonduló harangszó. A szentmisét Kati gyógyulásáért és más betegeinkért ajánlottuk fel. Meghitt és bensőséges volt a szabad ég alatt együtt imádkozni, énekelni.
A szentmise után Attila atyától az áldás mellé egy szelet csokit is kaptunk útravalóul. Így lelkileg feltöltődve és plusz energiával ellátva indultunk haza. Egyetértettünk abban, hogy biztosan máskor is eljövünk a körtvélyesi szentmisére.